Milyen a jó napszemüveg? Jobban véd-e a káros sugaraktól a sötétebb lencse? Miért nem jó a fémkeret? Ezekre figyeljen napszemüveg vásárlásakor!
Ahogy egyre több időt töltünk a szabadban, a ragyogó napfényben, úgy veszi elő a napszemüvegét még az is, aki egyébként semmilyen más kiegészítőt nem szokott viselni. A jó napszemüveg azonban óvja, védi is a szemünket a káros sugaraktól. A napszemüveg ugyanis jóval több, mint divatos kiegészítő. A Napból érkező káros sugarak – melyek bőrre gyakorolt ártalmas hatásairól nagyon sokat hallunk – a szemünket is károsíthatják.
Az UV-sugárzásnak három fajtáját különböztetjük meg attól függően, hogy milyen hullámhosszúságúak a sugarak, így beszélhetünk az UVA- (315-400 nm), az UVB- (280-315 nm) és az UVC- (100-280 nm) sugárzásról. Ez utóbbiak még a légkör felső rétegében elnyelődnek, a következő, az UVB-sugárzás azonban hosszú távon igen káros.
Azt jól tudjuk, hogy a bőrünkön milyen nyomokat hagyhat a napsugárzás: nemcsak jól látható jelei vannak a “sugárkárosodásnak”, például a kipirult vagy felhólyagosodott bőr, de hosszú távon a napsugárzás tehető felelőssé a gyorsabb öregedésért és a láthatóbb ráncok kialakulásáért. Emellett a napsugárzásnak való kitettség jelentősen növeli a bőrrák, a melanóma kialakulásának esélyét is.
A káros sugarak a szemünkre is roncsoló hatással lehetnek, többek között fokozzák aszürke hályog kialakulásának esélyét, összefüggnek a makuladegenerációval, és akötőhártya bizonyos elváltozásaival is. A napsugárzás miatt alakul ki a hóvakságnak vezetett betegség, mely azonban nem kizárólag a téli hónapokban vagy éppen a havas lejtőkön jelentkezhet.
A napszemüvegnek tehát nagyon fontos szerepe van a szem egészségének megőrzésében, illetve abban, hogy a vakító fényben is jól lássunk. A fény okozta hunyorgás ráadásul fokozza a szem körül kialakuló apró szarkalábak megjelenését és a ráncok elmélyülését is. A szem körüli bőr igen vékony és sérülékeny, és a különböző bőrdaganatok is gyakran pont ezeken a részeken jelennek meg.
A divat tulajdonképpen másodlagos fontosságú a védelem szempontjából, a legfontosabb szempontok a megfelelő minőségű lencse és a kényelem. Ugyanakkor a nagyon keskeny vagy éppen kicsi, kerek napszemüvegek nem takarják teljesen az óvni kívánt területet (a manapság divatos nagyobb szemüvegek ezzel szemben jobban védenek). A fém keretekegyik komoly hátránya pedig az lehet, hogy a melegben igencsak felforrósodhatnak.
A napszemüveget érdemes szaküzletből beszerezni és egy kicsivel több pénzt rászánni. A nagyon olcsó, utcán árult napszemüvegeken sokszor nincs is UV-szűrő, csak egy kicsit színezett a lencséjük. Ez azért veszélyes, mert viselésükkor a pupillánk kitágul – hiszen a fényintenzitást gyengébbnek érzékeljük -, így viszont szemünk több káros UV-fénytfogad be. Ránézésre sajnos nem lehet megállapítani, hogy valóban megfelelően szűri-e a sugárzást egy napszemüveg, hiszen az UV-védő réteg színtelen, ezért ezt csak egy speciális műszer segítségével lehet vizsgálni. (A nagyobb látszerészüzletekben van ilyen.)
A tökéletes napszemüvegen matricával vagy tanúsítvánnyal jelölik, hogy az európai szabványoknak megfelel, hogy kiszűri a káros sugarak 99 százalékát, illetve, hogy a legkisebb hullámhosszúságú sugarak ellen is védelmet nyújt.
Az UV-szűrés szempontjából nem, ez a felület ugyanis színtelen. A sötétebb lencse tehát nem jelenti azt, hogy a napszemüveg hatékonyabb lenne a káros sugarak ellen. A színezésnek egyéb jelentősége van, elsősorban a szín- és kontrasztérzékelés, a látásélesség szempontjából: a sárga, illetve a rózsaszínes lencsék megnehezíthetik például a közlekedési lámpák színváltozásainak megkülönböztetését, ezért ezek nem ajánlottak autóvezetéshez.
Bizonyos esetekben igen. A polarizált napszemüvegek csillogó környezetben ideálisak, ahol szükség van a visszavert fény szűrésére (pl. vízpart, hó). A polarizált fényt – más néven a sarkított vagy visszavert fényt – a napszemüveglencsék alapvetően nem szűrik, és ez a réteg nincs összefüggésben az UV-szűrés képességével sem.
Forrás: hazipatika.com