- 4150 Püspökladány Petőfi Sándor u.5
- +36 (54) 451 025
- info@remenygyogyszertar.hu
A D-vitamin csontrendszerre kifejtett hatása régtől fogva ismert, azonban a mai napig nem mondhatjuk, hogy mindent tudunk erről a vegyületről. Szinte naponta látnak napvilágot publikációk, melyek újabb és újabb információkat tartalmaznak a D-vitamin szervezetünkben kifejtett hatásáról. Jól példázza ezt az a nemrégiben közzétett tanulmány, mely szerint legalább 30, különböző sejttípus képes a felszínén a D-vitamint megkötő ún. receptort létrehozni – ami egyben azt is jelenti, hogy a D-vitamin az adott sejten valamilyen hatás kialakulásáért felelős.
A legújabb felfedezések tükrében helyesebb a vitamin helyett a „hormon” meghatározást használni: a D-vitamin ugyanis a hormonokhoz hasonlóan számos szervezeten belüli folyamatot szabályoz. A táplálékkal növényi (D2) és állati (D3) eredetű D-vitamin előalakok jutnak szervezetünkbe, emellett nem elhanyagolható mennyiségű D3-vitamin képződik bőrünkben a napfény UV B sugarainak hatására.
Ezen előalakok a szervezetünkben némi szerkezetmódosuláson mennek keresztül, s így képződik belőlük a biológiailag aktív, azaz, hatást kifejteni képes D-vitamin.
A D-vitamin a vér kalcium szintjének optimalizálásban játszik szerepet, és ezen keresztül érvényesül a csontokra kifejtett hatása is. Elősegíti a csontképzést, a csontsejteket stimulálja. Segíti a bélrendszeren keresztül a kalcium felszívódását, és megakadályozza kiürülését a vesében. Elősegíti a kalcium beépülését a csontokba, és lehetővé teszi a csontok ún. „remodellingjét”, azaz átépülését.
Hiányában éppen ezért csontvesztés alakulhat ki, extrém esetben mineralizációs zavarral társulva. Ez utóbbi kórképet nevezzük csontlágyulásnak.
A D-vitamin nagymértékű hiánya esetén a csontokból ásványi anyag-vesztés történik, ezáltal szerkezetük felpuhul. Emiatt a különböző erőbehatásoknak megfelelően könnyen deformálódhatnak, ráadásul törékenységük is fokozódik. A kórfolyamat gyermekkori formáját nevezzük rachitisnek, közismertebb nevén angolkórnak: ilyenkor a csecsemők koponyája, mellkasa torzul, hosszú csöves csontjaik elgörbülnek.
Mérsékelt fokú hiányállapot esetén (ami kalciumszint csökkenéssel jár), egy másik, szintén a vér kalciumszintjére ható hormon, a mellékpajzsmirigy által termelt parathormon (PTH) szintje megemelkedik, s ez „ellenlépésként” a csontból kalciumot szabadít fel, ami csontvesztéssel jár.
Éppen ezért ilyenkor nem elegendő csupán a kalciumot pótolni: megfelelő mennyiségű D-vitamin hiányában nem fog rendesen felszívódni, a vizelettel is kiürül, tehát nem segít hosszútávon az alapprobléma megoldásában.
Időskorban jelentősen csökken a bőrben szintetizálódó D3-vitamin mennyisége, és a vese átalakító kapacitása is elmarad a fiatalokéhoz képest. Emiatt időskorban csontritkulás, nemritkán csontlágyulás következhet be, a D-vitamin hiányának mértékétől függően. Ráadásul az amúgy is törékenyebb csontok az időskori látásromlás, koordinációs zavarok miatt gyakoribbá váló elesések miatt nagyobb mértékben károsodhatnak (pl. combnyaktörés), ami egy sor igen kellemetlen, súlyos következményt vonhat maga után.
Nagyon ritkán előfordulhat, hogy dacára a szervezet optimális D-vitamin-szintjének, mégis olyan tünetek alakulnak ki, mintha D-vitamin hiányállapot állna fenn. Ennek oka valamilyen genetikai eredetű károsodás, amely a D-vitamin hatásmechanizmusának valamely pontját érinti (pl. nem tud kötődni a sejtfelszíni receptorához; vagy kötődik, de nem tud elindulni az ilyenkor szükséges jelátvitel; stb.) Ezen kórképek kezelése endokrinológiai feladat.
Forrás: hazipatika.com, webbeteg.hu